Észak-Alföld régió

„A csodarabbi sírja”

A volt izraelita temetőben temették el Taub Izsák Ezekiel talmutudóst, csodarabbit (Nagybalkányi út). A pásztorfiúból lett rabbi tudásával, ékesszólásával, emberi bölcsességével és jóságával vált országszerte ismertté.

Sírja a mai Magyarország féltucatnyi hasonló kegyhelye közül a legismertebb, a világ minden tájáról érkeznek ide a zarándokok.

„Szól a kakas már…”

Egy világszerte ismert legenda szerint a „Szól a kakas már…” című dal is az említett nagykállói rabbi nevéhez fűződik. Hogy pontosan milyen szerepet is töltött be a dal megszületésében, azt homály fedi, az erről szóló legendák ugyanis ellentmondanak egymásnak. Bizonyos források szerint ő gyűjtötte a falusiaktól a „Szól a kakas már…” dallamát és szövegét, mások szerint ő írta, megint mások szerint kedvenc nótája volt, és a meghonosításában segédkezett. A dal szövege így szól:

„Szól a kakas már, Várj, madár, várj,

Majd megvirrad már, Te csak mindig várj,

Zöld erdőben, sík mezőben Ha az Isten neked rendelt

Sétál egy madár. Tied leszek már.

Micsoda madár, Szól a kakas már,

Micsoda madár! Majd megvirrad már,

Kék a lába, zöld a szárnya, Adoneynu r'ez v'onyeynu,
Engem oda vár! Miért nincs az már?

„A nagykállói vár”

A nagykállói vár, melynek mára nyoma sem maradt, a város délkeleti sarkában, a Kálló-patak utáni részen állt. Fennállása idején jelentős szerepe volt a török elleni harcban, de a benne székelő császári katonaság miatt az Erdélyből kiinduló nemzeti jellegű harcnak is célpontja volt: ostromolták Bethlen Gábor, I. Rákóczi György seregei, Thököly, II. Rákóczi Ferenc csapatai. Utóbbi katonái vették be 1703-ben, s a szabadságharc első ágyúit is a várban öntötték. 1709-ben a labancok felgyújtották, a fejedelem pedig parancsot adott lerombolására. A lakosság építkezéseihez előszeretettel használta a bontásból származó anyagokat. A mai református templom tornya is valószínűleg a vár egykori tégláiból épült. Helyét az I. világháború után parcellázták fel, és építették be lakóházakkal.

„Ínségdomb”

Az Ínségdomb egy 12 m magas homokdomb, amelynek tetején kilátó áll. Története nem mindennapi. Az Ínségdomb születését egy párját ritkító aszály sújtotta évnek (1780) köszönheti, amikor a tűrés végső határához érkező kállói szegénység a város akkori földesurához, Kállay Ferenchez fordult kölcsöngabonáért. Kállay csak azzal a feltétellel volt hajlandó gabonát adni, ha „kamat” fejében dombot emelnek, s a tetejére kilátót ácsolnak számára. A jobbágyok targoncával, teknővel, dézsával, szakajtóval, köténnyel hordták össze a dombot. A népi leleményesség találóan nevezete el Ínségdombnak.

Látnivalók:

· Volt izraelita temető – 4320 Nagykálló, Nagybalkányi út

· Református templom és harangláb – 4320 Nagykálló, Szabadság tér,

Tel.: (+36) 42/263-171

· Római katolikus templom – 4320 Nagykálló, Kossuth u. 3. Tel.: (+36) 42/263-414

· Görög katolikus templom – 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes u. 13.

Tel.: (+36) 42/263-361

· Korányi Frigyes Emlékszoba – orvostörténeti kiállítás –

4320 Nagykálló, Hunyadi köz 2. Tel.: (+36) 42/263-104

· Ínségdombi kilátó – 4320 Nagykálló, külterület

Szállásajánlat:

· Fürdőház Panzió – 4431 Nyíregyháza – Sóstógyógyfürdő